Kérdések és válaszok

Kik az akadémiai dolgozók?

Az akadémiai kutatóhálózat dolgozóinak legnagyobb része kutatókból áll, akik tudományos fokozatuk és eredményeik alapján segédmunkatársként, munkatársként, főmunkatársként vagy tudományos tanácsadóként dolgoznak mint közalkalmazottak, közalkalmazotti bérekért. Rajtuk kívül a kutatóintézetekben és az MTA teljes intézményrendszerében szintén közalkalmazottként dolgoznak az intézmények működését biztosító adminisztráció munkatársai, valamint más tudománytámogató területek dolgozói (pl. könyvtárosok, informatikusok stb.). A jelenlegi változtatások elsősorban a kutatóintézet-hálózat alkalmazottainak (akik létszáma kb. 5000) megélhetését és munkakörülményeit érintik.

Kik az akadémikusok?

Az akadémikusok a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, akik megfelelnek az akadémikussá választás feltételeinek függetlenül attól, hogy akadémiai kutatóintézet munkatársai-e vagy sem. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a hetvenévesnél fiatalabb hazai levelező, illetve rendes tagsággal rendelkező akadémikusok száma nem lehet nagyobb kétszáznál. A Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel (vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal) rendelkező, tudományágában kimagasló eredményeket elért tudós levelező taggá választható. A rendes tagság feltétele a levelező tagság elnyerését követően elért jelentős tudományos eredmény. Az akadémia rendes és levelező tagjai törvényben meghatározott havi illetményben részesülnek. A külföldi magyar tudósok köréből külső taggá választhatók nem magyar állampolgárságú, magukat magyarnak valló tudósok, akik tudományágukban jelentős eredményeket értek el, és szoros kapcsolatokat ápolnak a magyarországi tudományos közélettel. A magyar kötődéssel nem rendelkező, de szaktudományukat világszínvonalon művelő tudósok tiszteleti taggá választhatók. Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat. A most zajló 2019-es tagválasztással kapcsolatos információk az MTA honlapján elérhetők:
https://mta.hu/mta_hirei/akademikusvalasztas-2019-kozzetette-az-mta-az-akademiai-tagajanlasokat-az-ajanlott-kutatok-egynegyede-no-109207

Mi a köztestületi tagság?

Az Akadémia köztestületi tagja lehet mindenki, aki Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkezik, a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó törvény meghatározott feltételeinek megfelel, és írásban benyújtott kérvényét az MTA Kutatásszervezési Intézete elfogadja. A köztestületi tagok anyagi juttatásban nem részesülnek, létszámuk nem korlátozott. Az akadémiai külső tagsághoz hasonlóan 2000 óta a köztestületnek is vannak határon túli tagjai. Az MTA köztestületének tagja lehet, aki magát magyarnak vallja, külföldi vagy kettős (külföldi és magyar) állampolgár, az állampolgársága szerinti ország tudományos minősítési előírásainak megfelelően tudományos fokozatot szerzett, és jelentkezik a köztestületbe. A köztestület nyitott a világ bármely pontján élő magyar kutatók számára. A jelentkezés folyamatos, létszámkorlátozás nincs. A köztestületi tagok adatbázisa az MTA honlapján elérhető: https://mta.hu/koztestuleti_tagok

Mi az MTA kutatóhálózata?

Akadémia kutatóintézetekből és kutatócsoportokból álló hálózat, Magyarország egyetlen, szinte valamennyi tudományterületre kiterjedő, főhivatású kutatókat alkalmazó, önálló szabályozású kutatóhálózata. A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatának 2012-ben lezajlott átalakítása óta 10 kutatóközpontból (ezen belül 38 intézetből), valamint 5 önálló jogállású kutatóintézetből áll. Legfontosabb feladata az alapkutatás, más néven felfedező kutatás. Az MTA kutatóhálózatában és az Akadémia által támogatott egyetemi kutatócsoportokban azonban nem csak alapkutatás folyik, eredményeikre számos alkalmazott kutatás és innováció épül. A kutatóhálózat fenntartása és a költségvetés által biztosított forrásokból történő hatékony működtetése az Akadémia egyik legfontosabb közfeladata. Bővebb információk az MTA honlapján:https://mta.hu/hatteranyagok/a-magyar-tudomanyos-akademia-kutatohalozata-105747

Mérhető és nyilvános-e a tudományos teljesítmény?

A Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban vezette be a formalizált adatszolgáltatást, ami lehetővé teszi a kutatói tevékenység objektív egyéni értékelését. Ennek eszköze kezdetben a Köztestületi Publikációs Adattár (KPA) volt, majd az MTA Elnökségének határozata alapján 2009-ben megkezdte működését a hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozott Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), egy sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázis, amelybe a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságára és teljesítményére vonatkozó adatok ellenőrzött módon tölthetők fel. A folyamatosan bővülő adatbázis lehetővé teszi, hogy a tudományos intézmények összesített adatai, illetve a kutatók egyéni közleményei és idéző közleményei egységes szerkezetben legyenek elérhetők, megkönnyítve ezzel a pályázatok benyújtását és a kutatási teljesítmények értékelését. Az adatbázis mindenki számára nyilvánosan elérhető: http://www.mtmt.hu

Miért van szüksége az Akadémiának költségvetési támogatásra?

Széchenyi István 1825-ben tett felajánlásával nyílt meg a lehetőség a Magyar Tudós Társaság megalapítására, amihez jelentős anyagi hozzájárulásokkal további főnemesek is csatlakoztak. Az első világháború során, az akadémiai vagyon nagy része az államhoz került. A két világháború között végakaratának megfelelően az MTA vagyonát gyarapította Vigyázó Sándor öröksége. Az Akadémia tehát jelentős mértékben támaszkodott nem állami bevételekre (bérházak, földek, részvények). A második világháború után azonban az Akadémia tuldajdonainak jelentős része ismét az államhoz került. Az MTA intézményi, jogi és vagyoni helyzetét, finanszírozásának kérdését a rendszerváltás után az új akadémiai törvény (1994) és a vagyontörvény (2007) rendezte. Ezek értelmében az Akadémia önálló költségvetési fejezetet alkot, és a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn. A tudományos kutatások folyamatosságát biztosító támogatásnak nem lehet feltétele egy-egy (sokszor éveken, évtizedeken át tartó) kutatás eredménye.

Miért van veszélyben a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar tudományos élet függetlensége?

A kormány 2018 nyarán úgy döntött, hogy az MTA költségvetésének a kutatóhálózat működtetésére fordítható részét az Innovációs és Technológiai Minisztérium kapja meg, hogy meghatározhassa annak felhasználási területeit, közvetlenül beleavatkozva ezzel az MTA kutatóintézeteinek addig független működésébe. Az MTA támogatásának átszervezése és csökkentése az akadémiai szféra korlátozására irányuló folyamat egyik állomása lehet, és jól működő, más hazai és nemzetközi tudományos közösségekhez kapcsolódó szakmai műhelyek felbomlását is okozhatja. A magyar tudományos élet önállósága a biztosítéka annak, hogy megmaradjanak a fennálló nemzetközi kapcsolatok, és ne kezdődjön meg az elszigetelődése.

Mi az Akadémiai Dolgozók Fóruma?

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma az akadémiai kutatóhálózatban foglalkoztatottak alulról szerveződő mozgalma. A tervezett változások ezeknek a dolgozóknak a munkafeltételeit és -körülményeit befolyásolhatják a legnagyobb mértékben, a tárgyalások mégis bevonásuk és megbízható tájékoztatásuk nélkül zajlanak. A hálózat célja az MTA egysége és autonómiája melletti kiállás, az MTA elnökségének morális támogatása, illetve a közvélemény hiteles tájékoztatása az MTA átalakításával kapcsolatos fejleményekről.

További részletes információk az MTA honlapján:

https://mta.hu/mta_hirei/alapkutatas-es-innovacio-az-akademian-amit-magyarorszag-legnagyobb-kutatohalozatarol-feltetlenul-tudni-kell-108996

Az intézetek összevonásának előzményeiről (2011):
https://magyarnarancs.hu/belpol/akademiai_kutatointezetek_osszevonasa_-_tudomanyos_ketharmad-76501

Az akadémiai törvényről:
https://mta.hu/mta_hirei/forrasok-az-1994-evi-akademiai-torveny-keletkezestortenetehez-108873