Elemzések kategória bejegyzései

Az ITM és a Max Planck-modell

Az 1948-as alapítású Max Planck Társaság kutatói már 18 Nobel-díjat szereztek, 84 intézete a német tudomány képviselőjeként 17 külföldi központtal és 5 nemzetközi társintézménnyel működik körülbelül 1,8 milliárd euró évi támogatással és 23425 munkatárssal. Az ITM tervei szerint az MTA kutatóintézeti hálózatát ezen Társaság modelljét követve kellene megreformálni. De vajon hogyan is néz ki a Max Planck Társaság?

Koncz Csaba a kölni Max Planck Intézet csoportvezetője és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója elemzésében ezt a modellt kívánja bemutatni, azonosságokra és lényeges különbségekre rámutatva.

Azonos többek között abban, hogy Németországban a Max Planck Társaság ugyanúgy a tudomány és tudás szimbóluma, mint ahogyan hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia. Azonban nyilvánvaló különbségként említhetjük meg, hogy jelenleg a Max Planck Társaság évi alaptámogatása 1800 millió euró (540000 millió forint), addig ehhez képest, az MTA 5400 fővel dolgozó 44 intézetének 2017-es költségvetése 4600 millió forint volt, azaz kb. 15 millió euró, a Max Planck Társaságénak 0,83%-a. Ekkor még nem vettük figyelembe azt, hogy a fenti Max Planck-költségvetés csak a törvényileg garantált állami támogatás összegét mutatja, és nem tartalmazza a pályázatokból, találmányokból és egyéb más együttműködésből származó bevételeket. A költségvetés kormányzati átutalása után a Max Planck Szenátus és az intézetek független és demokratikus joga, hogy tudásuknak és képességeiknek megfelelően saját döntési kereteikben hasznosítsák a támogatást.

A Max Planck-intézetek nemzetközi sikeressége azt is példázza, hogy az alapkutatásban a szellemi (egyéni és csoportos) képességeknek és a „másképp” gondolkodásnak legalább annyi szerepe van, mint az infrastruktúrának. Az utóbbit sokszor az alapkutatás teremti meg magának. Bár a Max Planck-intézetek valóban a nemzeti Kutatási és Fejlesztési Infrastruktúra (KFI) részei, de az említett komplex szolgáltatásaik döntő része kizárólag a tudományos továbbképzés és az alapkutatás területeire korlátozódik, mivel a Max Planck Társaság nem profittermelő szervezet. A Max Planck Társaság sikeres működéséhez esszenciális a kutatókba vetett bizalom, a kutatási szabadság, a felfedezésekhez szükséges nyitott emberi kapcsolatok és a szükséges kutatási eszközök megteremtése. A megbecsülés alapja a tudás és a nemzetközi tudományos teljesítmény, nem pedig a köz- vagy társadalmi célú alkalmazás első helyen, bár e kettő egyáltalán nem zárja ki egymást, sőt: egymásra épül.

A teljes elemzés az alábbi dokumentumban érhető el.

Akadémiai kutatók kommentárja a Palkovics-tervhez

A szakszervezetek 2019. január 24-én megkapták annak a diasornak valamilyen változatát, amelyre a Palkovics-terv, az akadémiai kutatóhálózat radikális és gyors átalakításának terve épül, és amely alapján – négy hetes határidővel – a kiírást is közzétették. A Palkovics-terv önellentmondó, és számos állítása éppen a minisztérium által hangoztatott szempontokkal – például a kiszámíthatóság, stabilitás, versenyképesség, együttműködés céljával – megy szembe, és az eddigi folyamat már maga is ezzel ellentétes hatással járt. Az alábbi linken letölthető dokumentumban az akadémiai kutatóknak a Palkovics-tervhez fűzött megjegyzései olvashatók.